A gyermekek testtartása a növekedés során folyamatosan változik. Előfordulhat, hogy egy kisiskolás gyakran görnyedten ül, előreejti a vállát, vagy állás közben egyik lábára helyezi a testsúlyát. Ezek a szokások önmagukban nem feltétlenül jelentenek betegséget, de bizonyos esetekben izomgyengeséggel, mozgásszervi panaszokkal vagy a gerinc eltéréseivel is összefügghetnek.

A tartásjavító gyógytorna célja a gyermekek izomerejének, mozgáskoordinációjának és testtudatának fejlesztése. A megfelelő gyakorlatok segíthetnek abban, hogy a gyermek könnyebben és kényelmesebben mozogjon, jobban tudja irányítani a testét, és hosszabb ideig tartó ülés vagy fizikai terhelés mellett is megfelelően működjenek az izmai.

A gyakorlatokat mindig az életkorhoz, a mozgásfejlődéshez és az esetleges mozgásszervi eltérésekhez érdemes igazítani. Nem minden testtartásbeli különbség igényel kezelést, és a gyógytorna célja sem az, hogy a gyermek egész nap mereven, kihúzott háttal üljön.

Mit jelent a tartásjavító gyógytorna?

A tartásjavító gyógytorna olyan célzott mozgásgyakorlatokból áll, amelyek a törzs, a hát, a vállöv és a csípő körüli izmok működését fejlesztik. A gyakorlatok az izomerő mellett az egyensúlyra, a mozgékonyságra és a testhelyzetek tudatos irányítására is hatnak.

A gyermekek gerince oldalról nézve természetes görbületekkel rendelkezik. Ezek szükségesek a megfelelő mozgáshoz és a mindennapi terhelés elviseléséhez. A cél tehát nem a gerinc teljes kiegyenesítése, hanem az egészséges mozgás és az izmok megfelelő működésének támogatása.

A tartásjavító gyógytorna különösen akkor lehet hasznos, ha a gyermek izmai gyengébbek, hamar elfárad bizonyos testhelyzetekben, vagy nehezére esik egyes mozdulatok pontos végrehajtása.

A torna során nemcsak a hátizmokkal foglalkoznak. A hasizmok, a farizmok, a vállöv és az alsó végtagok is fontos szerepet játszanak a test stabilitásában.

Milyen testtartásbeli eltérések fordulhatnak elő gyermekkorban?

A növekedés során a test arányai, az izomerő és a mozgásszokások is változnak. Emiatt a gyermek testtartása időnként eltérhet attól, amit a szülők megszokottnak tartanak.

Hanyagtartás és előreeső vállak

Hanyagtartásról gyakran akkor beszélünk, amikor a gyermek ülés vagy állás közben előreejti a vállait, és a háta a szokásosnál görnyedtebbnek látszik.

Ez sok esetben könnyen változtatható testhelyzet, nem pedig a gerinc tartós elváltozása. Ha a gyermek felszólításra képes kiegyenesedni, és a gerinc mozgása szabad, általában más helyzetről van szó, mint egy rögzült gerincgörbület esetén.

A megfelelő mozgás, a törzsizmok erősítése és a rendszeres helyzetváltoztatás segíthet, ha a gyermek izomfáradással vagy kellemetlen érzéssel is küzd.

Fokozott háti görbület

A háti gerinc természetes görbülete egyes gyermekeknél kifejezettebb lehet. Előfordulhat, hogy ez egyszerűen a testtartással függ össze, de bizonyos esetekben a csigolyák szerkezetét érintő eltérés is állhat a háttérben.

Serdülőkorban például kialakulhat Scheuermann-betegség, amely a csigolyák növekedésével összefüggő elváltozás.

Ha a hát görbülete feltűnő, fokozódik, vagy a gyermek nem tudja aktívan korrigálni, ortopédiai vizsgálat szükséges. A tartásjavító gyógytorna önmagában nem minden esetben elegendő.

Fokozott ágyéki homorulat

A deréktáji gerincnek természetes homorulata van, amelynek mértéke egyénenként eltérő. A medence helyzete, az izmok működése és a növekedés is befolyásolhatja a testtartást.

A feltűnő deréktáji homorulat nem feltétlenül jelent betegséget. Ha azonban fájdalommal, mozgáskorlátozottsággal vagy más panasszal társul, érdemes szakemberrel megvizsgáltatni.

Aszimmetrikus testtartás

Előfordulhat, hogy az egyik váll magasabban áll, a medence egyik oldala feltűnőbb, vagy a gyermek törzse oldalra dől.

Az ilyen különbségek hátterében egyszerű testhelyzeti szokás, végtaghossz-különbség vagy gerinceltérés is állhat. A tartós vagy fokozódó aszimmetria kivizsgálást igényel, különösen a gyors növekedés időszakában.

Tartáshiba vagy gerincferdülés – mi a különbség?

A szülők gyakran minden feltűnő testtartásbeli eltérést gerincferdülésnek neveznek, pedig fontos különbség van a könnyen változtatható hanyagtartás és a valódi gerincferdülés között.

A hanyagtartás általában olyan testhelyzet, amelyet a gyermek képes megváltoztatni. A gerinc szerkezetében ilyenkor nem feltétlenül van kóros eltérés.

A gerincferdülés, más néven scoliosis, ezzel szemben a gerinc oldalirányú görbületével és a csigolyák elfordulásával járó állapot. Gyakran a serdülőkori növekedés idején válik észrevehetővé.

Figyelmeztető jel lehet például:

A két váll eltérő magassága.
Az egyik lapocka feltűnőbb kiemelkedése.
A derékvonal két oldalának különbsége.
A törzs oldalirányú eltolódása.
Előrehajláskor az egyik oldalon magasabban látható bordák vagy hátizmok.

Gerincferdülés gyanúja esetén gyermekortopédiai vizsgálat indokolt. A kezelés attól függ, mekkora az eltérés, mennyi növekedés várható még, és fennáll-e a görbület romlásának veszélye.

Bizonyos esetekben speciális, a gerincferdüléshez igazított gyógytorna, például Schroth-terápia is szóba jöhet. Más esetekben rendszeres ellenőrzésre, fűzőkezelésre vagy ritkábban műtéti ellátásra lehet szükség.

Az általános tartásjavító gyakorlatok nem helyettesítik a gerincferdülés célzott kezelését.

Miért fontos a rendszeres mozgás a gyermekek testtartásában?

A gyermekek izmai és csontjai a növekedéssel együtt fejlődnek. A rendszeres fizikai aktivitás segíti az izomerő, a csontok egészségének, az egyensúlynak és a mozgáskoordinációnak a fejlődését.

Az iskolában töltött hosszú órák, a házi feladatok és a képernyő előtt végzett tevékenységek miatt sok gyermek jelentős időt tölt ülve.

Az ülés önmagában nem káros, és a görnyedt testhelyzet sem jelenti automatikusan azt, hogy a gerinc sérül. A gond inkább akkor jelentkezhet, ha a gyermek kevés mozgást végez, hosszú ideig ugyanabban a helyzetben marad, vagy az izmai nem rendelkeznek megfelelő terhelhetőséggel.

A rendszeres játék, futás, ugrálás, mászás, kerékpározás és sportolás változatos mozgásra készteti a testet.

A tartásjavító gyógytorna ezt a természetes mozgásigényt egészítheti ki, ha célzott fejlesztésre van szükség.

Hogyan zajlik a tartásjavító gyógytorna gyermekeknél?

Az első alkalom általában a gyermek mozgásának és testtartásának felmérésével kezdődik.

A gyógytornász megfigyelheti, hogyan áll, ül, jár és mozog a gyermek. Ellenőrizheti a gerinc és az ízületek mozgástartományát, az izmok működését és az egyensúlyt.

A vizsgálat során a gyermek életkorától függően egyszerű mozgásos feladatok is szerepelhetnek.

Ilyen lehet például:

Előrehajlás és törzsfordítás.
Guggolás és felállás.
Egy lábon állás.
Karok emelése és vállmozgások.
Járás és egyszerű egyensúlyfeladatok.
A törzs stabilitását vizsgáló gyakorlatok.

A szakember szükség esetén rákérdezhet a sportolási szokásokra, a hát- vagy derékfájdalomra, valamint a korábbi sérülésekre is.

Az eredmények alapján meghatározható, mely területeket érdemes fejleszteni. Egyes gyermekeknél az izomerősítés, másoknál a mozgáskoordináció, az egyensúly vagy az ízületi mozgékonyság kaphat nagyobb szerepet.

A gyakorlatokat a gyermek képességeihez igazítják. Kisiskolás korban különösen fontos, hogy a mozgásos feladatok változatosak és élvezetesek legyenek.

Milyen gyakorlatokból állhat a tartásjavító torna?

A tartásjavító gyógytorna nem egyetlen, minden gyermek számára azonos gyakorlatsor.

Az alkalmazott feladatok a vizsgálat eredményétől és a gyermek életkorától függenek.

Törzserősítő gyakorlatok

A has- és hátizmok segítenek stabilan tartani a törzset különböző mozgások közben.

Az erősítés történhet egyszerű, saját testsúllyal végzett gyakorlatokkal, például négykézláb helyzetben végzett mozdulatokkal, medenceemeléssel vagy könnyített törzsstabilizáló feladatokkal.

A cél nem a minél nagyobb erőkifejtés, hanem a mozdulatok megfelelő irányítása és a fokozatos fejlődés.

Vállöv és lapocka körüli izmok erősítése

Az előreeső vállak és a vállöv fáradékonysága esetén hasznos lehet a lapocka körüli izmok fejlesztése.

Egyszerű karmozgásokkal, gumiszalagos feladatokkal és játékos erősítő gyakorlatokkal javítható a vállöv terhelhetősége.

Fontos, hogy a gyermek ne próbálja egész nap erősen hátrahúzni a vállait. A cél a szabad, kényelmes mozgás és a megfelelő izomműködés.

Egyensúly- és koordinációs gyakorlatok

Az egy lábon állás, az akadályok átlépése vagy a különböző irányú mozgások segíthetik az egyensúly és a mozgáskoordináció fejlődését.

Kisebb gyermekeknél ezek a feladatok könnyen beépíthetők játékos tevékenységekbe.

Nyújtó- és mozgékonysági gyakorlatok

Ha bizonyos izmok vagy ízületek mozgása beszűkült, célzott mozgékonysági gyakorlatok is szükségesek lehetnek.

A nyújtás azonban nem minden esetben indokolt. Az izmok és ízületek állapotától függ, hogy melyik terület igényel nagyobb figyelmet.

Testtudatot fejlesztő feladatok

A testtudat azt jelenti, hogy a gyermek érzékeli és képes irányítani a teste helyzetét és mozgását.

Tükör előtt végzett mozdulatok, egyszerű egyensúlyfeladatok és különböző testhelyzetek felvétele segíthetik ennek fejlődését.

A cél az, hogy a gyermek könnyebben tudjon alkalmazkodni a különböző mozgáshelyzetekhez, ne pedig állandóan a testtartását ellenőrizze.

Tartásjavító gyógytorna különböző életkorokban

A megfelelő mozgásprogram jelentősen eltérhet óvodáskorban, kisiskolásként és serdülőkorban.

Óvodáskorban

Az óvodás gyermekek mozgásfejlődésében a játékos feladatoknak van a legnagyobb szerepük. A mászás, kúszás, futás, egyensúlyozás és különböző mozgásos játékok segítik az izmok és a koordináció fejlődését.

Ebben az életkorban nem indokolt minden szokatlan testhelyzetet tartáshibának tekinteni. Ha azonban feltűnő mozgásbeli eltérés, fájdalom vagy tartós aszimmetria jelentkezik, gyermekorvosi vizsgálat szükséges.

Kisiskoláskorban

Az iskolakezdéssel megnő az ülve töltött idő. A gyermekeknek alkalmazkodniuk kell az íráshoz, az olvasáshoz és a tanórák rendjéhez.

Ebben az időszakban különösen fontos a rendszeres szabad mozgás, az életkornak megfelelő sportolás és az ülő tevékenységek megszakítása.

A tartásjavító gyógytorna segíthet, ha a gyermek mozgásában vagy izomműködésében olyan eltérés figyelhető meg, amely célzott fejlesztést igényel.

Serdülőkorban

A gyors növekedés idején a test arányai rövid idő alatt megváltozhatnak. Előfordulhat, hogy a kamasz átmenetileg ügyetlenebbnek érzi magát, vagy nehezebben alkalmazkodik a megváltozott testméreteihez.

A növekedési időszak a gerinc bizonyos szerkezeti eltéréseinek felismerése szempontjából is fontos.

A serdülőkori gyógytorna során már összetettebb erősítő és mozgáskoordinációs feladatok is alkalmazhatók, figyelembe véve a sportolási szokásokat és az egyéni fejlődést.

Iskolatáska, ülés és képernyőhasználat

A gyermekek testtartásával kapcsolatban a szülők gyakran az iskolatáska súlyát, a tanulóasztalt és a telefonhasználatot tartják a legfontosabb kérdésnek.

Ezek valóban befolyásolhatják a mindennapi kényelmet és a fizikai terhelést, de önmagukban nem magyaráznak minden gerincproblémát.

Az iskolatáska viselése

Érdemes két vállpánttal használható, megfelelő méretű hátizsákot választani. A vállpántokat úgy célszerű beállítani, hogy a táska közel helyezkedjen el a háthoz, és ne lógjon túl mélyre.

A felesleges könyvek és felszerelések rendszeres kivétele csökkentheti a cipelendő súlyt.

A nehéz iskolatáska hozzájárulhat az átmeneti hát-, nyak- vagy vállpanaszokhoz, de nem bizonyított, hogy önmagában gerincferdülést okozna.

Tanulás és ülőmunka

A gyermek számára megfelelő méretű asztal és szék kényelmesebbé teheti a tanulást. Hasznos, ha a lábát stabilan meg tudja támasztani, és nem kell tartósan kényelmetlen helyzetben dolgoznia.

Nincs szükség arra, hogy egész idő alatt tökéletesen egyenes háttal üljön. A rendszeres testhelyzetváltás és az időnkénti felállás sokkal életszerűbb megoldás.

Telefon és számítógép

Hosszabb képernyőhasználat közben a gyermekek gyakran előrehajtják a fejüket, és hosszú ideig ugyanabban a helyzetben maradnak.

Érdemes rendszeresen megszakítani ezeket a tevékenységeket, mozogni egy keveset, és lehetőség szerint kényelmesebb magasságban elhelyezni a képernyőt.

A cél nem minden előrehajló mozdulat elkerülése, hanem a változatos testhelyzetek és a rendszeres fizikai aktivitás fenntartása.

Milyen sportok segíthetik a megfelelő testtartást?

A gyermekek számára az a mozgásforma a legjobb, amelyet szívesen és rendszeresen végeznek, és amely megfelel az életkoruknak, képességeiknek és egészségi állapotuknak.

Hasznos lehet például az úszás, a kerékpározás, a futás, a tánc, a torna, a labdajátékok vagy a mászással járó mozgásos tevékenységek.

Ezek különböző módon fejlesztik az izomerőt, az állóképességet, a koordinációt és az egyensúlyt.

Gyakori elképzelés, hogy az úszás minden testtartási problémát megold, vagy hogy bizonyos sportágak automatikusan kiegyenesítik a gerincet. Ez azonban nem így van.

Az úszás jó mozgásforma lehet, de nem helyettesíti a gerincferdülés célzott kezelését. Ugyanígy a torna vagy a tánc sem garantálja a mozgásszervi eltérések megelőzését.

Ha a gyermeknek ismert gerincbetegsége vagy más mozgásszervi problémája van, a sportág megválasztásánál ezt is figyelembe kell venni.

Egyéni vagy csoportos tartásjavító gyógytorna?

Az egyéni és a csoportos foglalkozások eltérő helyzetekben lehetnek előnyösek.

Az egyéni gyógytorna lehetőséget ad arra, hogy a szakember részletesen megvizsgálja a gyermek mozgását, és a gyakorlatokat pontosan az ő szükségleteihez igazítsa.

Különösen hasznos lehet, ha a gyermeknek fájdalma van, jelentős mozgásbeli eltérés mutatkozik, vagy ismert mozgásszervi betegséggel él.

A csoportos gyógytorna azoknál a gyermekeknél lehet megfelelő, akik hasonló fejlesztési célokkal rendelkeznek, és biztonságosan részt tudnak venni a közös gyakorlatokban.

A játékos feladatok, a társakkal végzett mozgás és a változatos gyakorlatok sok gyermek számára ösztönzőek lehetnek.

Fontos azonban, hogy a csoportos foglalkozás ne helyettesítse az egyéni kivizsgálást, ha a gyermeknél gerincferdülés vagy más kezelést igénylő eltérés gyanúja merül fel.

Tartásjavító torna otthon – hogyan segíthetnek a szülők?

A megfelelően kiválasztott otthoni gyakorlatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyermek a foglalkozások között is fejlődjön.

A rendszeres mozgás kialakításában a szülőknek fontos szerepük van, különösen kisebb gyermekeknél.

Néhány egyszerű szokás segíthet:

Legyen mindennap idő a mozgásra. A szabadtéri játék, a séta, a kerékpározás vagy a sportolás természetes része lehet a napnak.
A gyakorlatok legyenek változatosak. A kisebb gyermekek szívesebben mozognak, ha a feladatokat játékos formában végezhetik.
Ne legyen cél a tökéletes testtartás. A gyermeket nem szükséges állandóan figyelmeztetni arra, hogy húzza ki magát.
Figyeljenek a fáradtságra és a fájdalomra. A gyakorlatok ne okozzanak tartós panaszokat vagy túlzott megterhelést.
A célzott feladatokat a gyógytornász útmutatása szerint végezzék. Különösen fontos ez ismert gerinceltérés vagy más mozgásszervi betegség esetén.

A szülők támogatása akkor a leghasznosabb, ha a mozgás pozitív élmény marad. A folyamatos javítgatás vagy a testtartás miatti kritika könnyen feszültséget okozhat, különösen kamaszkorban.

A gyermeknek nem kell minden pillanatban a hátára figyelnie ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön.

Mennyi idő alatt javulhat a gyermek testtartása?

A fejlődés üteme a gyermek életkorától, fizikai állapotától és a kezelendő problémától függ.

Ha a panaszok hátterében főként gyengébb izomerő vagy kevés mozgás áll, a rendszeres gyakorlás néhány hét alatt is érezhető változást hozhat a mozgásban és a terhelhetőségben.

A látványos testtartásbeli változások azonban több időt igényelhetnek, és nem minden eltérés változtatható meg kizárólag tornával.

A fejlődést nem csak az alapján érdemes értékelni, hogy a gyermek mennyire egyenesen ül vagy áll.

Ugyanilyen fontos lehet, ha:

Könnyebben végzi a korábban nehéz mozdulatokat.
Javul az egyensúlya és a mozgáskoordinációja.
Erősebbnek és kevésbé fáradékonynak érzi magát.
Csökkennek a korábbi hát- vagy nyakpanaszai.
Szívesebben vesz részt fizikai tevékenységekben.

A cél hosszú távon nem egyetlen testhelyzet megtanulása, hanem az egészséges, változatos és magabiztos mozgás.

Mikor szükséges gyermekorvosi vagy ortopédiai vizsgálat?

Nem minden testtartásbeli eltérés igényel kezelést, de bizonyos tünetek esetén fontos a részletes kivizsgálás.

Gyermekorvosi vagy ortopédiai vizsgálat javasolt, ha:

A gyermek egyik válla vagy lapockája feltűnően magasabban áll.
A törzs tartósan oldalra dől, vagy a derékvonal két oldala eltérő.
Előrehajláskor az egyik oldalon a bordák vagy a hátizmok jobban kiemelkednek.
A háti görbület feltűnő, fokozódik, vagy nem korrigálható.
A gyermek rendszeresen hát- vagy derékfájdalomra panaszkodik.
A mozgása fokozatosan beszűkül, vagy korábban könnyű tevékenységek válnak nehézzé.

Különösen fontos az orvosi vizsgálat, ha a hátfájdalom éjszaka is jelentkezik, egyre erősödik, lázzal társul, vagy zsibbadás, izomgyengeség, járászavar kíséri.

Az időben felismert gerinceltéréseknél könnyebb meghatározni, milyen ellenőrzésre vagy kezelésre van szükség a növekedés további szakaszában.

Hogyan válasszunk gyermekekkel foglalkozó gyógytornászt?

A gyermekek gyógytornája eltér a felnőttek rehabilitációjától. A mozgásfejlődés, a növekedés és az életkorhoz kapcsolódó sajátosságok ismerete ezért különösen fontos.

Magyarországon érdemes megfelelő egészségügyi végzettséggel rendelkező gyógytornász-fizioterapeutát választani, aki tapasztalattal rendelkezik gyermekek mozgásszervi problémáinak kezelésében.

Egy alapos vizsgálat során nemcsak azt figyelik meg, hogyan áll a gyermek, hanem azt is, hogyan mozog, mennyire terhelhető, és jelentkeznek-e olyan tünetek, amelyek további vizsgálatot igényelnek.

A megfelelő szakember a szülőkkel is megbeszéli a gyakorlatok célját, az otthoni feladatokat és azt, milyen változásokra érdemes figyelni.

Ismert gerincferdülés vagy más szerkezeti gerinceltérés esetén különösen fontos a gyermekortopédus és a megfelelő képzettségű gyógytornász együttműködése.

Gyakori kérdések a gyermekek tartásjavító gyógytornájáról

Hány éves kortól ajánlott a tartásjavító gyógytorna?

Nincs minden gyermekre érvényes alsó korhatár. A szükséges mozgásfejlesztés már óvodáskorban elkezdődhet, ha az állapot indokolja. Kisebb gyermekeknél a gyakorlatok elsősorban játékos feladatokból állnak, míg nagyobbaknál célzottabb erősítés is alkalmazható.

Normális, ha a gyermek görnyedten ül?

Igen, önmagában a görnyedt ülés nem jelent betegséget. A gyermekek természetes módon váltogatják a testhelyzeteiket. Akkor érdemes alaposabban megvizsgálni a helyzetet, ha tartós fájdalom, feltűnő aszimmetria, merev gerinc vagy mozgáskorlátozottság is jelentkezik.

Okozhat gerincferdülést a rossz testtartás?

A serdülőkori ismeretlen eredetű gerincferdülést nem egyszerűen a görnyedt ülés vagy a rossz testtartás okozza. A valódi scoliosis a gerinc szerkezeti eltérésével jár, amelynek kialakulásában más tényezők játszanak szerepet. Ezért a testtartás folyamatos javítgatása nem alkalmas a gerincferdülés megelőzésére.

Jó a tartásjavító gyógytorna gerincferdülés esetén?

A gerincferdülés kezelésében speciális gyógytorna is szerepet kaphat, de az általános tartásjavító gyakorlatok nem helyettesítik a célzott kezelést. A megfelelő módszer a gerinc görbületétől, a gyermek életkorától és a várható növekedéstől függ.

Milyen gyakran kell tartásjavító tornát végezni?

A gyakorlás gyakorisága a gyermek állapotától és a feladatok nehézségétől függ. Egyes könnyű mozgásos gyakorlatok rendszeresen, akár naponta is végezhetők, míg a nagyobb terheléssel járó erősítés között pihenőidőre lehet szükség. A személyre szabott programot a gyógytornász határozza meg.

Segíthet a tartásjavító torna a hátfájáson?

Bizonyos esetekben igen. A célzott gyakorlatok javíthatják az izomerőt és a mozgásképességet, valamint csökkenthetik egyes mozgásszervi panaszokat. Gyermekeknél azonban a rendszeres vagy erős hátfájdalmat nem szabad automatikusan a rossz testtartásnak tulajdonítani.

Szükséges tartásjavító mellény vagy gerinctartó?

Egyszerű hanyagtartás esetén általában nincs szükség tartásjavító mellényre. Az aktív mozgás és az izomerősítés rendszerint hasznosabb megközelítés. Bizonyos gerincbetegségeknél speciális ortopédiai fűzőre lehet szükség, de ennek alkalmazásáról szakorvos dönt.

Melyik a legjobb sport a gyermek testtartásának javítására?

Nincs egyetlen olyan sportág, amely minden gyermek számára a legjobb lenne. A változatos, rendszeres fizikai aktivitás általában fontosabb, mint egy meghatározott sport kiválasztása. A mozgásformát érdemes a gyermek érdeklődéséhez, életkorához és egészségi állapotához igazítani.

Kinőheti a gyermek a hanyagtartást?

A testtartás a növekedés során változhat, és sok könnyen korrigálható testhelyzeti sajátosság nem igényel külön kezelést. Ugyanakkor a tartósan fennálló vagy fokozódó gerinceltérések nem feltétlenül rendeződnek maguktól. Ezért fontos különbséget tenni a szokásos testtartásbeli változások és a valódi mozgásszervi problémák között.